150/15, múltunk, zenénk összeköt… | 2018-10-10


150/15, múltunk,
zenénk összeköt…

150 év – még leírni is sok!
Hogy e másfél évszázadot a Mohácsi Polgárok Olvasóköre hogyan élte meg, részben tudjuk – azt azonban, hogy mi minden történt velük e többgenerációnyi idő alatt, csak vaskos kötetek tudnák elbeszélni. S a mostantól írandó krónikák legszebb lapjaira kívánkozik majd az az ünnepségsor is, amelyet múlt szombaton tartottak a kör megalakulásának 150., s Dalárdája létrejöttének 15. évfordulója alkalmából.

Sok jó ember kis helyen is elfér – ez volt az érzésünk, amikor múlt szombaton délelőtt beléptünk a kör Gőzhajó utca 63. szám alatti székházának kapuján, odakint annyian foglaltak helyet vagy álldogáltak az ünnepség kezdetére várva. Nem unalmas ácsingózás volt ez: Nagy Csaba tárogatóművész játszott gyönyörű, középkori dalokat és nótákat a körieknek és a meghívott vendégeknek. Az esemény nyitányán, a Boldogasszony anyánk… kezdetű fohász közös eléneklése után Szűcs József köri elnök elevenítette fel röviden a múltat, s az utat, amelyet e közösség napjainkig megtett:

– A Mohácsi Polgárok Olvasóköre a dokumentumok alapján 150 évvel ezelőtt, 1868-ban alakult. Tagjai főként római katolikus vallású emberek voltak, akik nagyrészt a földművesek közül kerültek ki – hallhattuk. Kezdetben nem rendelkeztek saját székházzal, így bérelt helyiségben gyűltek össze. Az első világégés kitörése lassította az egyesület életét, de a háború után felélénkült tevékenységük és gyarapodott létszámuk. A mai székhelyük elődjét 1936-ban vásárolták, amit nem kevés munkával 1944-re alakítottak ki végleg a saját igényeik szerint. Az egyesület a II. világháború alatt is aktívan működött, de az 1949. évi államosítás után elvették székházukat és közel negyven évig szünetelt a köri élet. A rendszerváltás után, 1991. szeptember 23-án a Mohácsi Polgárok Olvasóköre huszonhat taggal újjáalakult és elkezdődött a régi hagyományok felelevenítése. A lelkesült újjászerveződés virágzó olvasóköri mozgalmat indított útjára. Visszaigényelt székházukat 1997-ben vehették újra birtokukba és attól kezdve folyamatosan modernizálják, csinosítják „második otthonukat”. Céljuk a hely- és honismeret ápolása, a hazaszeretetre nevelés, a magyar, elsősorban népi kultúra megőrzése és társas rendezvények szervezése. Kulturális rendezvényeik színesítése érdekében 2003-ban létrejött a kör Dalárdája, majd 2008-ban az énekeseket kísérő citerazenekar. A siker nem sokáig váratott magára: a IX. Vass Lajos Népzenei Találkozó és Versenyen Kiemelt Arany fokozatot értek el. A dalárda fellépéseivel rendszeresen színesíti a városi ünnepségeket, programokat. 2004-ben beléptek az Olvasókörök Országos Szövetségébe, amelynek keretében 2012-ben ők szervezték meg nagy sikerrel az Olvasókörök Országos Találkozóját és egy éven át őrizték a „vándorbotot”. Rendezvényeik közül az évről-évre megszervezett „Aratónap” és a Busójáráshoz kapcsolódó „Magyar bál” a város nagyrendezvényei közé nőtte ki magát. Emellett a kör tagjai rendszeresen megemlékeznek a nemzeti ünnepeinkről és a katolikus vallási ünnepkör nagy eseményeiről. Minden évben bor-, horgász- és halászléfőző verseny, sportnap, hagyományőrző disznóvágás színesíti a szerveződés életét…

– Idén született az ötlet, hogy az udvart a gazdasági épület átépítésével tegyük szebbé, használhatóbbá – folytatta Szűcs József, s a „végeredmény” láttán csak egyetérthetünk: jó döntés volt. Gyönyörűen megmunkált gerendákból, fákból álló, míves tetőszerkezet alatt nagyobb befogadóképességű, két oldalán nyitott, udvari helyiség létesült, régi, részint monogramos téglákból. A mennyezetről két, kocsikerékből kialakított „csillár” csüng alá, körben a paraszti világ és tárgyi kultúra emlékei, festett tányérok, láda, lopótökök, paprikafüzérek, szőttesek, kézimunkák, s egykori, már a jóval korábban is igen színes köri életet megörökítő fotók. Az építmény egyik falán az aradi tizenhármak nevét viselő emlékhelyet alakítottak ki, amelyet – a Csősz István kanonok általi felszentelése után – Szűcs József elnök koszorúzott meg.

– Október 6. van, s amellett, hogy megemlékezünk az aradi hősökről, az olvasókör e szép jubileuma előtt is fejet hajtunk – mondta Szekó József, hozzátéve: e civil szerveződés a másfél évszázad alatt szervesen beépült a város történetébe, történelmébe, szorosan hozzátartozik ahhoz, a mohácsi identitás része. A város első embere szerint elismerés jár azért, hogy a körhöz tartozók minden időben ragaszkodtak magyarságukhoz, hitükhöz, kultúrájukhoz, őseik örökségéhez. Ez nagy-nagy érték – hallhattuk –, legalább akkora, mint hogy az itt élő népek képviselői évszázadok óta békében élnek együtt városunkban.

– A hazáért, a szabadságért vállalt áldozat nem volt hiábavaló. Ez a legfontosabb üzenete Tóth Kálmán: Amikor az akasztófákat ácsolták című versének – hallhattuk Kuti Szilárdtól, aki mély átéléssel szavalta el e hazafias költeményt. A tizenhárom honvédtábornokra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezve tizennégy hófehér galambot röptettek a magasba a köri tagok, hogy e madarak – idézve Szűcs Lászlót – „mint a lelkek, szabadon szárnyalhassanak az ég felé…” S azt megint csak ő foglalta össze a nap folyamán talán a legtalálóbban, hogy miért is jó köri tagnak lenni: azért, hogy e közösség tagjaként megszépítsük, s teljesebbé tegyük egymás életét.

Egy stilizált templom, mellette kis ház, egy fonó belső tere székekkel, rokkákkal, gyapjúhalmokkal, odébb terített asztal, rajta sakktábla, néhány pohár, kancsó, kosárban pogácsa, a hímzett terítőn borospalackok, az asztal mellett hordók – e díszletek között folytatódott a jubileumi ünnepség pár órával később a Kossuth Filmszínházban. Míg a hallgatóság gyülekezett, Nagy Csaba tárogatóművész zenélt a közönségnek – szép pillanat volt, ahogyan a Kossuth-nótát a jelenlévők együtt énekelték e „legmagyarabb” hangszer kíséretével. Az aradi tizenhármak előtt tisztelgő kis film után immár a gálaműsor történéseire figyelhettünk. A színpadon kialakított fonóban összegyűlt sokaság két részre oszlott: a kézimunkázó, s a fonalkészítésben szorgoskodó lányok és asszonyok mellett csak a borospoharakra és a pipájuk füstjére figyelő, dologtalan férfinépségre. Jó volt látni, hogy népviseletbe öltözve valamennyi generáció képviselői felsorakoztak e jeles alkalommal. A két nem képviselőinek jóízű évődésére, egymás kifigurázására, az ilyen alkalmakkal együtt járó viccelődésre, tréfálkozásra nem kellett sokat várni. És nagy tetszést arattak a komolyabb pillanatok is: a ragyogó népzenei betétek, a népdal- és néptánccsokrok. Még egy tréfás mese is elhangzott Mátyás királyról az egyik legifjabb köri tag szájából.

A rendezvény díszvendége, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett: 2010 óta markáns irányváltás figyelhető meg a hazai nemzetpolitikában. Az Orbán-kabinet vallja és vállalja a keresztényi hitet és eszmeiséget, a nemzethez való tartozás és ragaszkodás fontosságát, s az anyaországi és határon túli magyarok együvé tartozását is.
– Csak erős közösségek talaján, stabil családokkal a sorainkban védhetjük meg hazánkat, szabadságunkat és maradhatunk a magunk urai változó világunkban – jelentette ki a vendég, hozzátéve: az olvasókörök a polgári társadalom alapját képező közösségek, nélkülük nem beszélhetnénk polgári Magyarországról – ahogyan a ma Mohácsról sem beszélhetünk ezen értékmegőrző és értékteremtő szerveződés említése nélkül…
Meleg szavakkal méltatta a mohácsiak tevékenységét Deák György, az Olvasókörök Országos Szövetsége elnöke és Tóth Bátori Erzsébet is, aki a szerveződésben a határon túli kapcsolatok korrdinátori tisztségét tölti be. A folytatásban ajándékot adtak át azoknak, akik különösen sokatt tettek a kör sikeres működéséért: Szekó Józsefnak, s Horváthy Lenkének is, aki a 15 éve létrejött dalárdából igazi, szakmai sikereket is arató énekkart kovácsolt. S jogosan szólt a taps akkor is, amikor Gadányi Mátyás, Pécsiné Spitz Krisztina, Szűcs József és Szűcs László, valamint Szűcsné Bozóki Katalin vette át ajándékát.

A kör múltját, rendszerváltás utáni történetét bemutató, az est folyamán levetített film ezzel az idézettel zárult: „Magyarnak lenni büszke gyönyörűség!” Ezen ünnepi pillanatok után aligha lehetett kétségünk, hogy polgári olvasóköri tagnak lenni is az…


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


2018-05-19 - 2018-12-15
Idei nagyrendezvényeink
2018-07-20 - 2018-11-30
XIII. MOHÁCSI KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZALON (felhívás)
2018-09-10 - 2019-04-30
Harmadjára a miniszter lép félre
2018-09-12 - 2018-12-31
Babamasszázs-tanfolyam indul a könyvtárban
2018-09-18 - 2018-12-31
Ringató a könyvtárban...
2018-09-30 - 2019-04-30
Mágnás Miska… Kell ennél több?
2018-09-30 - 2019-04-30
SZÍNHÁZ - Harsányi Gábor: Nejem a neten
2018-09-30 - 2019-04-30
DUNAI-BÉRLET 2018/2019: zenés vígjáték a második előadás
2018-10-05 - 2018-11-30
Pénteken nyit "a" Szalon
2018-10-11 - 2019-04-17
Hat remek előadás ősztől

Térfigyelő kamera
 
 
Városi TV Mohács
Üzenjen nekünk !!