„56 magyarjai királyi
örökséget hagytak ránk…”

1956 történései kódolva voltak Magyarországon: a többpártrendszer 1947-ben lett semmivé, a kékcédulás, manipulált választások nyomán kiépült kommunista hatalom embertelenségei és igazságtalanságai szűk évtized múltán forradalomhoz, szabadságharchoz vezettek – mondta beszédében az ’56-os főhajtások nyitányán Pávkovics Gábor. A Tomori utca elején található Munkástanács-emléktáblánál közel 40-en hallgatták polgármesterünk szavait, aki egyebek mellett azt is hangsúlyozta: azokban a sorsdöntő napokban az egyik legfontosabb szerveződések a munkástanácsok voltak, itt, Mohácson is, gerincét adva a harcnak, a zsarnoksággal szembeni ellenállásnak. S ahogy más településeknek, városoknak, nekünk is voltak hőseink Molnár Lajos, Bérces Ferenc és mások személyében – hangzott el. A MOFA Munkástanácsa részéről Olexa László elnök idézte fel a sorsfordító napok főbb eseményeit, meleg szavakkal méltatva a harcolók önfeláldozását. ’56 nagy tanító, s bár 64 év eltelt, ma is tanulhatunk a hősök elszántságából, meg nem alkuvásából a munkavállalók érdekeiért folytatott küzdelemben – mondta. A főhajtás az emléktábla megkoszorúzásával zárult.

Márai Sándor fájdalmasan gyönyörű Mennyből az angyal című, szintén az 56-os események ihlette versét Szilasi Balázs szavalta el nekünk a Kossuth Teátrumban folytatódó megemlékezésen. A mintegy 100 főnyi közönségnek Dr. habil. Huszár Zoltán PhD mondta el ünnepi gondolatait. A PTE docense egyebek mellett a világhírű francia írót, Albert Camus-t idézte, aki 1957 elején így írt:

A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.

Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában. (…) A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk, - miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!

A folytatásban a Lady Budapest című zenés darabból láthattunk részleteket. A produkció Tábori György: Utazás című regényéből készült, húsz évvel ezelőtt Kocsák Tibor és Miklós Tibor írt belőle  nagy sikerű, drámai musicalt. Az Operettszínház most Lady Budapest címen mutatja be az ’56 poklában játszódó történetet. A mohácsiak által már jól ismert, kiváló Szomor György mellett kiváló énekeseket, Becz Bernadettet, Grubits Blankát, Cseh Dávid Pétert és Horváth Dánielt hallhattuk. A musical után a film „valósága” következett: a 2006-ban forgatott, szintén 1956-ban játszódó, Szabadság, szerelem című alkotást láthatta a közönség, Goda Krisztina rendezésében, Fenyő Ivánnal, Csányi Sándorral, Dobó Katával és másokkal a főszerepben.